Felcsillant a szemed, ÍzFelfedező?

Én biztos vagyok benne, hogy mindannyiunkban ott rejtőzik egy darabka Wonder Women, egy kis vágy, hogy tegyünk valami jót az életünkben, hogy hagyjunk valami szépet magunk után, hogy megmentsük a világot, hogy ne merüljön feledésbe a nevünk.

Itt a nagy alkalom! Tisztában kell lennünk azzal, hogy az étkezési, vásárlási szokásaink és mindennapi döntéseink hihetetlen nagy hatással vannak a bolygónkra. Apró változtatásokkal óriási eredményeket tudunk KÖZÖSEN elérni a klímaváltozás és a környezetszennyezés ellen, ami nemcsak a jövőnkre, hanem a jelenünkre is nagy hatással van.

Talán kicsit túlzóan hangzik, de valóban így van. Rengeteget tehetsz a Földért, a helyért, ahol élsz azzal, hogy változtatsz néhány dolgon a mindennapi szokásaidat illetően. Talán ez a legegyszerűbb módja annak, hogy még ma ”szuperhősnő” váljon belőled. Lássunk néhány példát!

  1. Kevesebb marha, több zöldség, vagy legalább többször dönts a csirke mellett!

A trópusi esőerdők kiirtásának egyik legfőbb oka a marha tenyésztés. Ez azért kellemetlen, mert azok a növények nemcsak több száz állatfajnak adnak otthont, hanem egyben Földünk tüdejének megtestesítői is. Emellett a marhákból kiszabaduló metán erős üvegházhatású tulajdonsággal bír, ami negatív hatással van a klímaváltozásra.

  1. Mondj NEM-et a pálmaolajra!

A trópusi erdővidékek kiirtásának második legborzalmasabb oka az olcsó pálmaolaj kitermelés. Az ökoszisztéma brutális tönkretétele mellett, az erdők, azaz a Föld tüdejének felégetése miatt rengeteg szén szabadul fel a légkörbe, amelyet nemcsak az ott élő emberek lélegeznek be, de az egész bolygóra veszélyt jelent. És miért történik mindez? Mert mi megvesszük. Miért vesszük meg? Mert szinte mindenben benne van. Szinte! Ha kevesebb félkész, csomagolt terméket veszünk és helyette inkább friss és helyi ételeket választunk vagy magunk készítjük el az ételeinket, nassolni valónkat már sokat tettünk az ügy érdekében.

  1. Hess műanyag szatyor és flakon, hess túlhalászott halak!

A Föld tüdejének második felét teszi ki és egyik legfőbb táplálékforrásunk. Igen, több MILLIÓ TONNA műanyag lebeg az óceánokban. Tehát, amikor épp azt gondoljuk, hogy a boldogságban lubickolunk a nyaralás alatt, valójában egy óriási műanyag hulladékgyűjtőben úszkálunk. A halak, amiket fogyasztunk is abban élnek és a cuki teknősök, delfinek, bálnák is… Például, ha csak 2-3 darab almát veszel a boltban, szükségtelen szatyorba tenni őket. Mérd le, és ragaszd az egyikre a vonalkódot! Nekem még senki sem szólt érte. A piacon pedig jókat lehet nevetni az árusok arckifejezésein, amikor megkéred, hogy ne tegye bele a 2 darab fokhagymát, a cukkinit és a mandarinokat külön szatyrokba, hanem csak dobja bele a vagány designer vászontáskádba.

A túlhalászás és a felelőtlen halászati technikák rettentő problémákat okoznak. Sokat segít, ha kevesebb tonhalat, tőkehalat, garnélát fogyasztasz vagy néha inkább egy finom hazai pisztrángot választasz, vagy pedig utánajársz a dolgoknak az úgynevezett ”fish-guide”-ok segítségével, mint például ez: http://www.greenpeace.org/international/en/campaigns/oceans/which-fish-can-I-eat/alternative-fish-guides/.

Nem biztos, hogy az egész világ, de a gyermekeink, unokáink és további leszármazottaink hálásan gondolnak majd vissza ránk, amikor leesik az első hó és boldogan szaladnak ki hócsatázni, vagy amikor tavasszal csukott szemmel, széttárt kézzel beszippanthatják a virágok bódító illatát, amikor a természetnek hallhatják a hangját, a madárcsicsergést, a fenyvesek suttogó szelét, amikor a tengerekben színes halak és korallzátonyok között úszkálhatnak és mindezt nem csak a 2010-es évek dokumentumfilmjeiből ismerhetik meg.

Az írásomat ihlette Leonardo DiCaprio és a National Geographic több éves közös munkájának gyümölcse: https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ

Szeretettel,

Brigi

Női Médiaközpont & a’la  Brigitte