Dübörög a turizmus Magyarországon

0
440

Egyre több turista látogat hazánkba, és a magyarok is többet utaztak az elmúlt években, így érdemben növekedett a turizmus hozzáadott értéke is – tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványának adataiból. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág 2010 óta jóval gyorsabban növekszik, mint a teljes nemzetgazdaság, miközben a turizmus inflációja is magasabb volt az időszakban, mint a fogyasztói árindex emelkedése. A külföldi utazásokban is jelentős növekedést láthatunk, ami mögött a növekvő reáljövedelmek állhatnak. Nemcsak többet látogatunk külföldre, hanem a költések is megugrottak.

A turizmus hozzáadott értéke messze meghaladta a GDP növekedési ütemét 2010 óta, ami részben a hazai fejlesztéseknek, részben pedig az egyre növekvő reáljövedelmeknek köszönhető. A nemzetgazdasági átlagot érdemben meghaladó bővülés hatására a turizmushoz köthető ágazatok GDP-hez való közvetlen hozzájárulása a 2010-es 5,4%-ról már 6% fölé került.

A külföldiek és a magyarok is egyre többet utaznak, az összes vendégéjszaka 50%-kal nőtt 2010 óta.

Mindeközben – a jövedelmek, a szobakihasználtság, és a munkaerőhiány hatására – a turizmus inflációja meredeken, jóval a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben növekedett. Vagyis, egyre drágább a pihenés, ennek hatására pedig sokan vannak, akik kimaradnak a turisztikai célú utazásból.

Ami a tavalyi évet illeti, a magyar lakosság fele vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi (turisztikai célú) utazáson, 3 napnál hosszabb utazást 25%-a tett. A Budapesten és Pest megyében, Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön élők turizmusban való részvétele meghaladta az 50%-ot, az ország más területein élők esetében elmaradt attól.

Míg ez az arány 2016-ban Észak-Alföld lakóinál a 42%-ot sem érte el, addig 2017-ben 45% fölé emelkedett. A fővárosban élők gyakrabban engedhetik meg maguknak a többnapos belföldi utazásokat, mint a kisebb települések lakói. A budapesti lakosok turizmusban való részvétele 55-ről 63%-ra emelkedett 2016-hoz képest.

A felsőfokú végzettségűek több mint kéthermada, a középfokú végzettséggel rendelkezők 50, az alapfokú végzettségűek 29%-a utazott el.

Tavaly a lakosság 14 millió utazás során mintegy 58 millió napot töltött el többnapos utazáson, 0,4, illetve 1,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A négy és annál több éjszakás, valamint a rövidebb, hétvégi típusú tartózkodások száma és átlagos időtartama egyaránt csökkent, ugyanakkor a rövidebb, hétvégi látogatások 2017-ben is népszerűbbek voltak, mint a hosszabb belföldi utazások.

2017-ben a legalább négyéjszakás távolléttel járó utazásokon a lakosság 25%-a vett részt, hasonlóan az előző évhez. A munkaerőpiaci státus szerint a dolgozók 25, a tanulók 27, a nyugdíjasok 21%-a tett négy és annál több éjszakás utazást az év során. Az iskolai végzettség alapján is jelentős a különbség a turizmusban való részvételben, 2017-ben a felsőfokú végzettségűek 37, a középfokúak 21, az alapfokúak 14%-a utazott el az ország más részére.

10-ből 3 esetben az utazásból való kimaradás indoka az anyagi lehetőségek hiánya, ami nagy területi különbséget takar.

A turizmusból kimaradók közül a Nyugat-Dunántúlon élők 25, az Észak-Magyarországon lakók 33, a Dél-Alföldön élők 40%-a hivatkozott anyagi okokra. A nem utazók aránya egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek miatt országos szinten 23, illetve 16% volt.

Többet utaztunk külföldre

A lakosság 20 millió alkalommal, az előző évihez képest 7,4%-kal többször utazott külföldre 2017-ben, főként az osztrák és a szlovák határszakaszokon, illetve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül. Az egynapos utak száma 8,1, a többnaposoké 6,3%-kal nőtt. Az utazások egyharmada szabadidős vagy üzleti célú, további harmaduk vásárlási, kevesebb mint 30%-uk munkavégzési, tanulási, illetve egyéb motivációjú volt.

A többnapos utazások úti célja – a szomszédos országok mellett – elsősorban Németország, Csehország, Olaszország és Görögország volt. Az utazások több mint nyolctizede az Európai Unió valamely országába irányult, közel minden harmadik utazás Németországba vagy Ausztriába. Az első számú Európán kívüli desztináció az Egyesült Államok volt, amely a célországok rangsorában a 18. helyet foglalta el 2017-ben.

A lakosság összesen 57 millió napot töltött külföldön, 4,7%-kal többet, mint 2016-ban. Az összes külföldön töltött idő több mint kétharmada kapcsolódott a szabadidős turizmushoz, míg 15%- a munkavégzési célból történt. Folytatódott az átlagos tartózkodási idő rövidülése, 2010-ben egy többnapos utazás átlagos hossza még 11,1 nap, míg 2017-ben már csak 5,9 nap volt. A tartózkodási idő csökkenését okozhatja, hogy a repülőjegyárak mérséklődésével elérhetővé vált az, hogy többször is utazhassanak a turisták, akár rövidebb időtartamra is. A hétvégi típusú (2-4 napos) és a hosszan tartó utazások esetén ezzel szemben nőtt a tartózkodási idő.

És többet is költünk

A magyar lakosság816 milliárd forintot költött el külföldön tavaly, 10%-kal többet, mint 2016-ban. A teljes összeg kétharmadát (543 milliárd forintot) szabadidős célú utazásokon fizették ki, túlnyomó része a többnapos utazásokhoz kapcsolódott.

A szabadidős célú utazások kiadásai éves szinten 11%-kal emelkedtek a többnapos utak élénkülésének köszönhetően. Az egy- és a többnapos turisztikai költések együttvéve minden negyedévben bővültek az előző év azonos időszakához képest. Egy fő egy napon átlagosan 14 300 forintot költött, 5,0%-kal többet, mint 2016-ban. Az egy napra jutó költés az éjszakázás nélküli utak esetében 12 500, a többnapos utaknál 14 800 forint volt.

A kiadások közel negyede a Németországba és Ausztriába tett utazások során realizálódott. A kiadások több mint egyötödét szálláshely- és vendéglátó szolgáltatások igénybevételére, 30%-át élelmiszer, ital, üzemanyag és tartós árucikkek vásárlására fordították az utazók.

A külföldiek is jönnek hozzánk

Az elmúlt években ingadozó, de egyértelműen pozitív tendencia figyelhető meg a külföldi beutazásokat illetőleg. A 2010. évi adatokhoz viszonyítva az elmúlt 7 évben 38%-kal nőtt a külföldi beutazások száma, ezen belül az egynapos utazásoké 29, a többnapos utaké 66%-kal növekedett.

2010-ben a több napra látogatók aránya 24% volt, 2017-ben ez az arány már 29% körül mozgott. Az adatokból is látszik, hogy egyre többen jönnek hosszú hétvégére Magyarországra. Az 1-3 éjszakás utazást tevők részaránya a 2010. évi 12-ről szintén jelentős változással 17%-ra nőtt 2017-ben.

A külföldiek kiadásai az utóbbi években bár csökkenő ütemben, de tovább növekedtek: 2015-ben 10, 2016-ban 7,3, 2017-ben 6,3%-kal, a látogatószámok előző években tapasztalt emelkedése (5,1 és 9,4%), valamint a 2017. évi csökkenő mértékű 3,9%-os bővülése mellett. 2017-ben a külföldiek 39 millió egynapos és 16 millió többnapos utazást tettek Magyarországra. Az érkezések számának 3,9%-os növekedésével 2 millióval több külföldi beutazás történt, mint az előző évben. 2017-ben az egynapos utak mellett a több napra tett utak száma is közel hasonló mértékben emelkedett.

A turisztikai becslések alapján a repülővel érkező külföldiek 5,4 millió utazást tettek hazánkba. A legtöbben az Egyesült Államokból (675 ezer fő), az Egyesült Királyságból (636 ezer fő), Spanyolországból, illetve Portugáliából (317 ezer fő), Olaszországból és Franciaországból (288 és 212 ezer fő) jöttek.2017-ben a hazánkba látogató külföldiek kiadásai 6,3%-kal, 1832 milliárd forintra nőttek az előző évhez képest, miközben a látogatások száma ennél kisebb mértékben bővült.

A légi úton érkezők egy fő egy napjára jutó költése (24 900 forint) több mint kétszerese a közúton érkezőkének (10 900 forint). Ezen belül az egy főre jutó napi költés összege a körutazó, városnéző céllal érkezőknél volt a legmagasabb (32 900 forint), a rokon- és barátlátogatásra érkezőknél a legalacsonyabb (11 600 forint).

A több napra érkező külföldiek napi, egy főre jutó átlagos kiadásainak összege 7,1%-kal, 16 000 forintra nőtt 2017-ben. A szabadidős célú utazásokhoz kapcsolódóan naponta átlagosan 16 300 forint az egy főre jutó kiadások összege (900 forinttal több, mint az előző évben), az üzleti utazások átlagköltése 4,0%-kal, 31 300 forintra nőtt.

Az évek óta tapasztalható csökkenés ellenére a vendégéjszakák száma alapján a legjelentősebb küldő piacunk továbbra is Németország (2,1 millió vendégéjszaka). Az ország külföldi forgalmának a hetedét, a balatoninak a harmadát adták a német vendégek. A további legjelentősebb küldő országok sorrendben az Egyesült Királyság, Csehország, Ausztria, Lengyelország és az Egyesült Államok voltak, amelyek együttesen a teljes külföldivendégéjszaka-forgalom 29%-át tették ki.

Habár az elmúlt években tényleg szép növekedést ért el a turizmus, európai összevetésben még bőven van hová fejlődni.

Forrás:portfolio.hu