New Yorknak több beceneve is van: Nagy amerikai olvasztótégely; A város, amely soha nem alszik; vagy a Nagy Alma. Míg előbbi kettő érthető, utóbbi eredete már kevésbé ismert.

Sokáig számos elmélet élt arról, hogy miért hívják New Yorkot a Nagy Almának. Voltak, akik úgy vélték, az elnevezés onnan ered, hogy a nagy gazdasági világválság alatt az egykor tehetős családok az utcán kezdtek el almát árusítani. Más elképzelések szerint a név eredetét egy 19. századi madame-nál, Eve-nél kell keresni, akinek a lányait egyszerűen „nagy almáknak” nevezték.

A valóság azonban az, hogy New York egy sportújságírónak köszönheti becenevét.

Az 1920-as években ugyanis Around the Big Apple, azaz a Nagy Alma Körül néven vezetett lóverseny-rovatot John Fitz Gerald egy helyi lapban.

Az újságíró először afroamerikai istállófiúktól hallotta a kifejezést, mellyel a New York-i versenyeket írták le. A korabeli lóversenyzsargonban a nagy alma elsősorban nem magát a várost jelentette, hanem azokat a jelentős pénznyereményeket, melyeket a New York-i futamokon nyerni lehetett.

Fitz Geraldnak nagyon megtetszett a kifejezés, és használni is kezdte cikkeiben.

A Nagy Alma idővel népszerű kifejezéssé vált, és lassan elkezdett terjedni a versenypályákon kívül is. Az 1930-as években a New York-i jazz-zenészek már előszeretettel hivatkoztak dalaikban Nagy Almaként a városra. És mivel a zenészek sokszor New Yorkon kívül is koncerteztek, az Egyesült Államok egyéb területein is Nagy Almaként vált ismertté a város.

Az 1970-es években aztán New York vezetése is elérkezettnek látta, hogy az ismert becenevet bevonják az egyre hanyatló turizmus fellendítésébe. Ebben a korszakban jelent meg az alma a szuvenírboltok pólóin, kitűzőin és egyéb emléktárgyain. Mára pedig már alig akad olyan ember, aki nem tudná, melyik városról van szó, amikor a Nagy Almáról beszélünk.

Forrás: 24.hu