Kritikus infrastruktúra: dollármilliárdok mennek a felsőoktatás modernizálására

0
45
Saadia Ali, a GRI elemzője szerint a COVID-19 járvány számos fontos kérdést nyitott meg Amerikában a kritikus infrastruktúrával kapcsolatban, beleértve a felsőoktatás létfontosságú szerepét a hosszútávú helyreállításban. A felsőoktatási intézmények fontos gazdasági és szociálpolitikai szerepet játszanak helyi, állami és nemzeti szinten is.

Az elemző úgy gondolja, hogy az egyetemek és főiskolák a társadalmi mobilitást támogató gazdasági háttér lényeges alapkövei és eszközei, így mindenképpen részei a kritikus infrastruktúrának.

Mitől kritikus egy infrastruktúra?

Technikailag a kritikus infrastruktúra olyan fizikai vagy virtuális rendszerek és eszközök összessége, amelyek létfontosságúak az Egyesült Államok számára, mivel ezen rendszerek és eszközök ellehetetlenülése vagy megsemmisülése lényegesen gyengítené az ország biztonságát nemzetgazdasági és közegészségügyi szempontból. Az információs technológiai szektort ilyen kritikus infrastruktúrának minősítik, mivel az ágazat központi szerepet játszik a nemzet biztonságában, gazdaságában, valamint a közegészségügyben, hiszen a vállalkozások, a kormányok, az egyetemek és a magánszemélyek is egyre jobban függenek az információs és kommunikációs technológiai szektor eszközeitől, szolgáltatásaitól és funkcióitól.

Amerikában tízből hat munkahely valamilyen felsőfokú végzettséget igényel, ezért kijelenthető, hogy a vállalkozások függő helyzetben vannak a felsőoktatási rendszerrel. Az amerikaiak 61 százalékkal magasabb bérre számíthatnak egy főiskolai diploma birtokában, ami valójában éppen az a kereseti szint, amely az élhető bért jelenti, így a magánszemélyek is függnek a felsőoktatási szektortól.

Hivatalosan nem része a felsőoktatás a kritikus infrastruktúrának

Ennek ellenére azonban a Szövetségi Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség 16 szektort sorol a kritikus infrastruktúra kategóriába, köztük a kereskedelmi létesítményeket, viszont kihagyva a felsőoktatást. A kereskedelmi létesítmények nyilván a gazdaság motorjai közé tartoznak, hiszen nagy tömegeket vonzanak és késztetnek vásárlásra, különböző üzleti tevékenységekre vagy szórakozásra, ráadásul rengeteg internetes felületet használnak. Ezek alapján sérülékeny szektornak számít, és ellehetetlenülése vagy sérülése komoly hatással lenne a nemzetgazdaság biztonságára, de ugyanez igaz a felsőoktatásra is. Hiszen a munkaadók igényeihez igazodó képzések mellett a felsőoktatásnak jelentős gazdasági hatása is van, a közvetlen és közvetett kiadások által.

A főiskolák és egyetemek hatalmas motorjai a gazdaságnak

Connecticutban például a Connecticuti Független Főiskolák Konferenciája (CCIC), a Connecticuti Állami Főiskolák és Egyetemek (CSCU), valamint a Connecticuti Egyetem (UConn) összesen az állam 33 felsőoktatási intézményét képviseli. A CCIC 2019-es éves gazdasági hatása közel 15,5 milliárd dollár volt, ami magában foglalja az egyetem és hallgatóinak, alkalmazottainak és látogatóinak 9,5 milliárd dolláros közvetlen kiadásait, valamint 6 milliárd dollár közvetett kiadást. Ezek közé tartozik a helyi vállalkozások által foglalkoztatott plusz munkavállalók alkalmazása a szorgalmi időszakban, hiszen ezek az alkalmazottak is a térségben költik el jövedelmüket. A CSCU gazdasági hatását 11,1 milliárd dollárra becsülik a 2016-2017-es pénzügyi évben, míg a UConn, amely Connecticut kiemelt egyeteme, 2020-ban 5,3 milliárd dolláros gazdasági hatással büszkélkedhetett.

Conneticut félti a versenyképességét

A felsőoktatási intézmények lehetővé teszik Connecticut számára, hogy kielégítse a képzett munkaerő iránti igényeket. Az oktatási alapú nonprofit Lumina Alapítvány azt állapította meg, hogy 2025-re az amerikaiak 60 százalékának szüksége lesz valamilyen típusú felsőfokú végzettségre. Jelenleg a connecticuti lakosok 57,1 százaléka már rendelkezik ilyen szintű végzettséggel, ami meghaladja az országos 51,9 százalékos átlagot. Azonban a versenyképesség megőrzése érdekében Connecticut célja, hogy 2025-re a lakossága 70 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. Tehát a nemzetgazdaság folyamatos működésének biztosításához, a felsőoktatás szükségszerűen része a kritikus infrastruktúrának.

Esélyegyenlőség és közösség

A gazdasági hatás mellett, fontos szociálpolitikai szerepet is játszik a felsőoktatás. Lényeges eleme a sport-, közösségi és kulturális életnek, biztosítja az állami és önkormányzati szervek munkájához elengedhetetlen szakértelmet, valamint az állampolgárok jóllétének biztosításán túl, a társadalmi mobilitás eszköze is. A hagyományos felsőoktatási ideál magában foglalja a lehetőségek kiegyenlítését a magas és alacsony jövedelmű családok gyermekei között, ezzel biztosítva az esélyegyenlőséget. Ugyan, ez nem mindig teljesül maradéktalanul, és a középiskolai posztgraduális képzések növekvő költségei így is sokaknak gondot okoznak, de egy teljesítmény alapú rendszerben az iskolai végzettség olyan szűrő, mely segíthet a valóban motivált és szorgalmas gyerekeknek kitörni a szülők gazdasági helyzete által determinált keretek közül.

Az USA Munkaügyi Statisztikai Hivatalának egy 2019-es tanulmánya azt bizonyítja, hogy az iskolai végzettség jelentős különbségeket eredményez a jövedelmek között. Alap vagy magasabb szintű diplomával átlagosan csaknem 81 százalékkal többet lehet keresni azoknál, mint akik csak középiskolai végzettséggel rendelkeznek.

A járványban is jelentős szerep jutott az egyetemeknek

Továbbá, a főiskolák és egyetemek fontos szerepet játszhatnak olyan vészhelyzetek kezelésénél is, mint például a koronavírus-járvány. A Connecticutban működő felsőoktatási intézmények például több mint egymillió COVID tesztet végeztek a 2020/2021-es tanévben. A Hartfordi Egyetem 200 egészségügyi dolgozónak nyújtott szállást a járvány idején. Ezen kívül a felsőoktatási intézmények kivételesen alkalmasak arra, hogy vészhelyzet idején összehívják és bevonják a közösség tagjait a védekezésbe.

A Federal Emergency Management Ügynökség a Global Resilience Institute at Northeastern Egyetemmel együttműködve felsőoktatási intézményeket vont be a hosszú távú helyreállítás folyamataiba Connecticutban, Vermontban és New Hempshire-ben. Connecticutban munkacsoportok jöttek létre annak érdekében, hogy megtalálják azokat a lehetőségeket, melyek által a felsőoktatási intézmények támogathatják az egészségügyi szektort, az általános és középiskolákat, illetve a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó projekteket. Mivel a járvány különböző mértékben érintette a társadalmi rétegeket, még nagyobb szerep jut a felsőoktatásnak, hiszen az egyik legfontosabb szereplő a szociális mobilitást előmozdításában.

Biden intézkedései is a felsőoktatás kiemelt szerepét mutatják

Láthatjuk, hogy 2021-ben a középiskolai végzettség már nem elengedő ahhoz, hogy az amerikaiak többsége megfelelő bérszínvonalat érhessen el. A felsőoktatás tehát egyértelműen része a kritikus infrastruktúrának, és fontos eszköze a világjárvány utáni hosszú távú felépülésnek. Biden elnök 2000 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztési és gazdasági újraindítási programja 8 év alatt 12 milliárd dollárt különít el a közösségi kollégiumok hálózatának fejlesztésére.

Az Amerikai Oktatási Tanács kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, Jon Fansmith szerint, meglepő lehet, hogy a tervezetben milyen szerteágazó módon mutatkozik meg a felsőoktatás kiemelkedő szerepe a helyreállításban. Az egyetemekre és főiskolákra szánt hatalmas összegek is bizonyítják, hogy ezek az intézmények milyen jelentős hatással vannak a teljes gazdaságra. Így tehát megkérdőjelezhetetlen, hogy a felsőoktatás, igenis fontos eleme a kritikus infrastruktúrának.

A cikk szerzője Papp Helga.

Az eredeti cikk itt olvasható: https://makronom.mandiner.hu/cikk/20210606_kritikus_infrastruktura_dollarmilliardok_mennek_a_felsooktatas_modernizalasara