A digitalizáció gyökeresen megváltoztatja a turisztikai szektort is

0
321

A járvány felgyorsította a digitalizációt a turisztikai szektorban. A kényszer az üzemeltetésben, ügyfélélményben és munkaerőkiváltásban egyaránt megágyazott a változásoknak a Magyar Szállodák és Éttermek tiszteletbeli elnöke szerint. A fejlesztésekhez szakmai segítség és forrás is szükséges, teszi hozzá a Modern Vállalkozások Programjának vezetője.

A digitalizáció folyton jelen van a turizmusban, az elmúlt másfél év, és az annak nyomán megváltozó ügyféligények csak felerősítették a folyamatot. Most erőltetett menetben több évnyi fejlesztést ugrott meg a szektor, legalábbis annak gyorsan ébredő hányada – mondja Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Mindez egy elképesztő lehetőség is egyben, hogy a hazai turisztikai szolgáltatók a világ élvonalába kerüljenek. A vendégeknek a nemzetközi versenytársaknál többet és gyorsabban kell adni, véli a szakember. Hozzátéve, hogy ez ráfordítás-igényes folyamat lesz, a jó ötletekhez ugyanis jelentős IT-fejlesztés, ahhoz pedig szakértelem és forrás szükséges, ami nem megspórolható.

Flesch Tamás, tiszteletbeli elnök, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
(forrás: Continental Group)

Több aspektusa van, mire vonatkozhat a digitalizáció a turizmusban. Vannak az egyébként minden vállalkozást, és kifejezetten az elmúlt másfél évben érintő problémákra adott, „fundamentális” válaszok, rendszerek, amelyek az alapvető üzletmenet fenntartásához kellenek. Ilyenek például a csoportmunka támogató rendszerek, amelynek része lehet egy videókonferencia alkalmazás, de ilyenek a workflow és projektmenedzsment, vagy akár egyéb irodai szoftverek is, amelyek már belépő szinttől elérhetők, mérettől függetlenül minden szereplő számára. Aztán ott van az üzleti és célszoftverek világa, amelyek segítségével nem pusztán a teljes cégirányítás, de a szolgáltatásaink egy jelentős része, vagy részlete is kínálható digitálisan, kontaktusmentesen, jelentősen növelve ezzel a szolgáltatásminőséget és ügyfélélményt. „Ebben akár össze is foghatnak a szolgáltatók, teljes turisztikai desztinációk számára adott a lehetőség, hogy helyi, lokális digitális idegenvezetőt fejlesszenek, ami audio-vizuális, vagy kiterjesztett és virtuális valóság megoldásokkal szolgálja ki a településre látogató turistákat, akár több nyelven is” – ismerteti a fejlesztések egy lehetséges irányát Flesch Tamás. Egy újabb vetülete a folyamatos munkaerőhiánnyal küzdő szektor számára kínált megoldásoknak a bizonyos munkakörök kiváltása digitális eszközökkel. A recepciósok, conciergek, pincérek egyes feladatai már most is megoldhatók digitálisan a szakember szerint. Ugyanakkor a vendégkör részéről is igény, és ami még fontosabb: digitális felkészültség szükséges ezek használatához. A mostani fiatalokkal e tekintetben nincsen gond, de 15-20 éven belül a teljes népességben fel kell számolni a digitális analfabétizmust, hogy a fejlesztések valóban minden vendég számára előnyt nyújtsanak. Összefoglalva: tulajdonképpen amit lehet, azt digitalizálják most a szektor szereplői Flesch Tamás tapasztalata szerint, ennek gátja csak a szemléletbeli elmaradás és a forráshiány lehet.

Czimbalmos Levente, szakmai vezető, Modern Vállalkozások Programja
(forrás: Modern Vállalkozások Programja)

Az elmúlt években az általa irányított szervezet több tízezer kkv digitalizálásához nyújtott segítséget, így az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján Czimbalmos Levente, a Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetője is megerősíti, hogy szektorális összevetésben vélhetően az idegenforgalom szenvedte el a legnagyobb visszaesést a pandémia alatt. A turizmus minden ága, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, a rendezvényszervezés is padlóra került, és a tartalékkal nem rendelkező vállalkozások könnyen a megszűnés határára sodródtak. Ugyanakkor a gazdaság újraindulását is az idegenforgalom reprezentálja legjobban azáltal, hogy idén minden idők legjobb hazai teljesítményét nyújtotta a szektor. A fellendülő, bezártságot követő élénk utazási kedv és a fizetőképes kereslet a fogyasztói oldalról képes volt – még az elmaradó külföldi turistákat is részben pótolva – talpra állítani a szektort. Örök igazság, hogy a válság egy lehetőség is egyben. „Sok olyan stratégiai ágazat akad még, ahol nagy szükség van a digitalizációra, de kevés, ahol ennyire szembetűnő lenne a lemaradás. Nem is feltétlenül annak mértéke miatt, hanem mert ebben a szakmában semmit sem lehet elrejteni, itt minden a közönségkapcsolatokról szól. Így hát jól tette, aki elővette az akár évek távlatában elmaradt fejlesztései listáját, és megnézte, hogy korábban mire nem volt idő, forrás vagy egyéb lehetőség. Aki rendelkezett némi felhalmozással és kihasználta a kényszerpihenőt, az könnyen beelőzhetett most, hiszen jobb minőségű és adott esetben gazdagabb szolgáltatási portfólióval állhat a nagyközönség elé az újranyitást követően. A krízis idején is voltak ugyanis bőven lehetőségek, akár pályázati források vagy támogatott kölcsöntermékek az előre gondolkodóknak. Mindenki számára érdemes bevésődnie, hogy a digitális fejlesztésekben ma már csak előre felé lehet menekülni.” – vonta le a következtetést Czimbalmos Levente. A digitalizáció természetesen nem megoldás a turisztikai szektor problémáira, azonban remek eszköz a hasonló válságoknak való kitettség elkerülésére. Nem beszélve arról, hogy a digitalizáció ma már messze az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás, tette hozzá a szakember.

Október 19-21. között Balatonfüreden kerül sor az Infotér Konferenciára, a több mint egy évtizedes múlttal rendelkező szakmai eseménynek a 0. napja évek óta a Modern Vállalkozások Programjának jegyében telik el. Idén az idegenforgalom digitalizációja lesz a szakmai nap fő témája, amelyen a szektorális szereplők mellett az MTÜ és az MVP által minősített informatikai beszállítók is bemutatják megoldásaikat. A résztvevők az elmúlt másfél esztendő tanulságainak levonásával fejtik meg, hogy milyen előnyöket lehet kovácsolni a válságból a turisztikai szektor digitalizálásával. 

(Támogatott tartalom.)